Ismétlődő hőhullámokra figyelmeztetnek Európában a meteorológusok
A nagy meleg nem kíméli a közlekedési infrastruktúrát
Mind a közúton, mind a vasúton, mind a légiközlekedésben biztonsági kockázatot jelent az infrastruktúra túlterhelése
Szokatlanul korán, júniusban érkezett meg Európába az első hőhullám idén. A nagy meleg mellé egy új szakkifejezést is megtanultak az öreg kontinensen élők: ez már nem csak hőség, de egyenesen hőkupola! Ez olyankor alakul ki, amikor a forró afrikai levegő két anticiklon közé szorul, és emiatt nem képes távozni, tartósan egy helyen marad. A meteorológusok azzal biztatnak, hogy az idei nyáron többször visszatérhet Gyilkos Apolló - ahogy neves költőnk, a görög és latin mitológia kiváló ismerője, Áprily Lajos nevezte a pusztító nyári hőséget.
A kontinens - nagyrészt évszázadokkal ezelőtt kiépült - infrastruktúrája nincs felkészülve a mostani terhelésre. A minapi hőhullám számos autópályát megrongált Németországban - írta meg a Focus.de -, különösen ott, ahol a régi betonfelületeket nem javították ki. Az autópályákon a fagy és a hő okozta károk visszatérő problémát jelentenek. Különösen nyáron kell aggódni az úgynevezett „robbanások” miatt. Az utóbbi években számos baleset történt ezek miatt a robbanások miatt; a motorosoknak különösen óvatosnak kell lenniük az erre hajlamos szakaszokon. A júniusi hőhullám alatt a szokásosnál több autópálya rongálódott meg és most fokozatosan kell megjavítani őket – nyilatkozta a Szövetségi Autópálya Társaság (Autobahn GmbH). A német autópályák körülbelül 70 százaléka aszfaltból, a többi betonból készül. Mindkét anyag másképp reagál a hőre – és szélsőséges esetekben megsérülhetnek, ami balesetekhez vezethet. A robbanások elsősorban a régebbi, erősen használt, már többször javított betonfelületeken fordulnak elő. Ha a betonfelületeket a jelenlegi legjobb technológia szerint építik, a hő okozta károk és a robbanások megelőzhetők – állítja a Szövetségi Autópálya Társaság.
A fémek hőtágulása miatt a sínek deformálódása minden nyáron problémát okoz a vasúti forgalomban. A sínszálak a napon akár 60-70 °C-ra is felhevülhetnek. A fém hőtágulása miatt fellépő hatalmas nyomásnak a rögzítések nem mindig tudnak ellenállni, ami a vágányok oldalirányú elmozdulását - meggörbülését - vagy felpúposodását okozza.
A szakemberek többféle eszközzel igyekeznek beavatkozni. Például úgy, hogy a felhevült, megnyúlt sínből kivágnak egy darabot, hogy az visszanyerje eredeti feszültségmentes állapotát és alakját. A másik megoldás, hogy speciális lekötésekkel vagy alátámasztásokkal stabilizálják a pályatestet, amíg a hőmérséklet csökken. Hőségriadó idején a magyar vasúti hálózaton lassabban közlekednek a vonatok, hogy elkerüljék a kisiklást, ami komoly balesetveszélyt jelent, és az okozott károk helyreállítása is tetemes összeget emészt fel.
Az embertelen meleg a légiközlekedésben is gondokat okoz. Ezt példázza, hogy az amszterdami Schiphol repülőtéren a minap két repülőtéri dolgozó egy sekély, felfújható medencében vízben állva fogadta a gépről leszálló utasokat. A jelenetet figyelem felhívásnak szánták. A repülőtéri előtér (nagy területen összefüggő sík beton) különösen nehéz terep kánikulában, hiszen a burkolt felületek gyorsan felforrósodnak, a gépek körüli munka pedig kevés árnyékot és folyamatos figyelmet igényel.
A Budapest Liszt Ferenc Repülőtér földi kiszolgálói is jelezték, hogy a munkájukat nagyon nehéz körülmények között kell végezniük. A repülőgépek mellett a munkavállalók felé a hajtóművek akár 50–55 fokos hőt sugároznak ki. Egy vontató jármű műbőr ülésén 75 fokot mértek, míg a fülkéjében 40-et. A nehéz munkakörülmények a földi kiszolgálóknál lassíthatják a gépek kezelését, ami a nyári időszakban egyébként is nagy utasforgalomban fennakadásokat okozhat.
N. V.
