Statisztikai értelemben nem gyakori, ám annál félelmetesebb az úgynevezett fantomfékezés
Az indokolatlan sebességvesztés autópályán mind a fékező, mind a követő autókban ülők számára rendkívül balesetveszélyes lehet
Az automatikus vészfékező rendszerek beszerelése Európában minden új autóban kötelező 2024. júliusától
Az elmúlt hetekben történt “valahol Európában”: autópálya-alagúthoz közeledve a belső sávban az egyik gépkocsi minden ok nélkül állóra fékezett. A mögötte haladó, mintegy 100 km/h sebességgel autózó, normál féktávot tartó személyautó padlóféket nyomott, de így is épp’ hogy meg tudott állni. Szerencséjére mögötte nem érkezett nagy sebességgel azonnal egy másik jármű, így végül mindkét érintett gépkocsi, és a bennülők is sérülés nélkül megúszták az esetet.
A lapunkat az esetről tájékoztató személy - féléves jogosítvánnyal és vadonatúj, korszerű gépkocsival - a második autót vezette, és nagyon megijedt. Elmondása szerint annak köszönhette a baleset elkerülését, hogy a korszerű, japán gyártmányú gépkocsijában bekapcsolva hagyta a sofőrsegéd rendszereket, és az automatikus vészfékező segítségével közösen meg tudták állítani a járművet az előttük álló autó lökhárítója előtt.
A fantomfékezés (angolul phantom braking) olyan jelenség, amely során a modern, fejlett vezetéstámogató rendszerekkel (ADAS) felszerelt jármű látszólag minden ok vagy valós veszély nélkül hirtelen vészfékezésbe kezd. A jelenséget az autó érzékelői (kamerák, radarok) vagy a szoftver téves értelmezése okozza. A rendszer például az úttestre vetülő árnyékot, egy felüljáró vagy alagút bejáratának szélét akadálynak véli, és a biztonság érdekében vészreagálást indít. A jelenség az elmúlt években olyan mértékű aggodalmat váltott ki, hogy az Egyesült Államok Közlekedésbiztonsági Hatósága (NHTSA) éveken át tartó, kiterjedt vizsgálatot folytatott az egyik amerikai gyártmányú elektromos hajtású modellel kapcsolatban.
Az automatikus vészfékező rendszer (AEB – Autonomous Emergency Braking) olyan aktív biztonsági funkció, amelynek célja, hogy segítsem elkerülni az ütközéseket, vagy csökkentse azok súlyosságát azáltal, hogy vészhelyzetben önállóan lefékezi az autót. Az Európai Unió szabályozása értelmében az automatikus vészfékező rendszer 2024. július 7-én vált kötelezővé az új személygépjárművekben, és a követelmények azóta tovább szigorodtak. Eszerint idén július 7. óta az új autókba szerelt rendszereknek már a gyalogosokat és kerékpárosokat is érzékelniük és védeniük kell.
A fantomfékezéses esetek száma nem gyakori, de nem is elhanyagolható. A Hollandiában működő VERN (Hivatásos Sofőrök és Vállalkozók Szövetsége) arra figyelmeztetett, hogy a kötelezően előírt vezetéstámogató rendszerek – például az adaptív sebességtartó automatika (ACC) és a vészfékasszisztens (AEBS) – bizonyos helyzetekben növelhetik a balesetek kockázatát. A VERN szerint a rendszerek által kezdeményezett hirtelen és kiszámíthatatlan fékezések gyakran válnak veszélyforrássá, különösen akkor, ha a forgalomban vakmerően közlekedő autósok is részt vesznek.
„Tagjainktól számos bejelentés érkezett a hirtelen, előre nem látható fékezési reakciókról, amelyek a gyakorlatban veszélyes helyzeteket teremtenek az utakon” – írta a VERN. A szövetség részletesen elemezte a sofőrök, a technológia és a közúti forgalom közötti kölcsönhatásokat. Az eredmények megerősítették, hogy bár az AEB műszakilag helyesen reagál, a rendszer logikája sokszor ütközik a tapasztalt sofőr megítélésével.
„A sofőr gyakran jobban méri fel a helyzetet, és enyhébb fékezéssel reagálna, miközben a rendszer a maximális beavatkozást választja” – emlékeztetett a VERN. A tagság gyakorlati tapasztalatai alapján a VERN azt ajánlja, hogy kockázatos forgalmi helyzetekben – például zsúfolt, kaotikus közlekedésnél vagy más járművek hirtelen besorolásakor – a sofőrök ideiglenesen kapcsolják ki a biztonsági rendszereket. „Ez lehetővé teszi, hogy a sofőr teljes mértékben kézben tartsa a járművet, és saját tapasztalatára támaszkodva reagáljon” – hangsúlyozta a szövetség.
A cikkünk elején példaként említett esetben a féléves gyakorlattal rendelkező sofőr úgy érezte, hálával tartozik az automatikusan működésbe lépő satuféknek, hiszen megmentette egy vélhetően súlyos ráfutásos balesettől. Ugyanakkor azonban elgondolkodtatta, miért állhatott elő maga a vészhelyzet. A körülmények ismeretében nem kizárható, hogy éppen az állóra fékező gépkocsi fedélzeti elektronikája hozta létre fantomfékezéssel a vészhelyzetet.
N. V.
