Az aszály alaposan átírhatja a nagyvadak szokásait
Ne csak a vadveszélyt jelző táblánál legyen óvatos!
Elrántani a kormányt veszélyesebb a vadgázolásnál
Ott is átrohanhatnak az utakon az idén a szarvasok, ahol eddig legfeljebb a vadveszélyt jelző táblán láttunk, vagy még ott sem. A nyár végére az ország szinte egész területe aszálysújtotta területté vált, volt, ahol 50 milliméternél is kevesebb csapadék hullott. Kiszáradt a talaj, rekordot dönt a folyók vízállása, a kisebb patakok és vízfolyások közül sok teljesen kiszáradt.
A vadak víz után kutatva mind messzebbre mennek megszokott élőhelyüktől. Egyes erdőszéli településeken előfordult, hogy az őzek és a szarvasok bementek a kertekbe, udvarokba és a háziállatok itatóit dézsmálták meg vagy a kerti medencék vizéből ittak.
Augusztus vége a turisztikai szezon vége, a dél-európai vendégmunkások visszatérése a munkahelyeikre önmagában megnöveli a baleseti kockázatot az utakon, és ehhez jött még a gímszarvasok násza. A bőgési időszakban a bikák többet mozognak, űzik a teheneket, egymást, és közben kevésbé óvatosak. És az idén ehhez jön még vízhiány.
Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna vármegyei titkára szerint a szarvasbőgési időszak a nagy meleg miatt elnyúlhat, a vízhiány pedig az állatok mozgására is hatással lehet. Nagyobb területeket járhatnak be a szokásosnál és olyan helyeken is megjelenhetnek, ahol korábban nem kellett jelentős vadmozgással számolni.
Közlekedésbiztonsági szakértők szerint ezért is fontos, hogy az idei őszön még óvatosabban vezessenek az autósok, motorosok, de még a rollereseket és kerékpárosokat is óvatosságra intenék. Ne csak ott lassítsanak, ahol egész évben erre figyelmezteti a közlekedőket a vadveszély tábla. A szárazság alaposan átírta a vadak mozgását. Októberig, egyes országrészekben október közepéig, a bőgési időszak végéig, olyan területeken is felbukkanhatnak, ahol korábban soha!
A Vadgazdálkodási Adattár friss adatai szerint 2025-ben több mint 7700 nagyvad pusztult el Magyarországon miután gépjárművel ütközött, 16 százalékkal több, mint az előző évben. A balesetek többnyire az őzek között szedik áldozataikat, de a szarvasos-elütések száma is csaknem húsz százalékkal nőtt, 1041-ről 1247-re.
Vagyis a trend már az idei aszály várható közlekedésbiztonsági hatása nélkül is rossz irányba mutat. A víz- és táplálékhiány még kiszámíthatatlanabbá teheti az elkövetkező hetekben a vadak mozgását és ezzel növelheti a balesetek kockázatát.
Sokan abból indultak ki, hogy már túl vagyunk az őzek párzási időszakán, a szarvasoké sem lesz veszélyesebb. Csakhogy a gímszarvas nem őz. Egy kifejlett bika több száz kilogrammos lehet, többszöröse a súlya az őzének. Méreteiből adódóan testének súlypontja is magasan van. Ütközéskor ezért az állat könnyen a motorháztető fölött csapódik az autónak, közvetlenül a szélvédőnek.
Nem egyszer megtörtént már, hogy az elgázolt szarvas agancsa centikkel kerülte csak el a sofőr fejét, testét, vagy éppen az utasáét. Ilyenkor már nem egyszerűen komoly anyagi kárról beszélünk.
A legfontosabb teendő továbbra is: figyelni és lassítani. Nemcsak a Vadveszély tábla mögött, hanem – különösen hajnalban, alkonyatkor és sötétedés után minden erdős, bokros és mezőgazdasági területekkel határos utakon.
Érdemes különösen óvatosnak lenni és figyelni azokon a helyeken, ahol a közelben tó, patak, csatorna vagy más, még elérhető vízforrás lehet.
Lehet, hogy még néhány év és a Vadveszély táblák mellett megjelennek majd a Vízlelőhelyekre figyelmeztetők is?
Vezetés közben ne csak az utat nézzük. Az út szélén felvillanó szemek, a bozót környezetétől eltérő mozgás, egy hirtelen feltűnő állat sokszor csak pár másodpercnyi reakcióidőt hagy. Ha egy szarvas átfutott előttünk, ne gyorsítsunk vissza azonnal: jó eséllyel több is követi.
Ha pedig a vad már féktávolságon belül van, az erős fékezés az egyetlen helyes reakció. A kormányt ne rántsuk el. A kikerülő manőver vészfékezés közben egy külön szakma, kaszkadőröknek és erre kiképzett sofőröknek való.
Senki ne kockáztassa saját és mások életét csak azért, hogy megmenthessen egy szarvast. Egy hirtelen kormánymozdulat hatására az autó megcsúszhat, jobb esetben lesodródik az útról, és ha nem épp egy fának vagy betonoszlopnak csapódik, karcolásokkal megúszhatják a bennülők. Az autó persze nem.
A klímaváltozás közlekedésbiztonsági következményeiről többnyire csak a rekordokat döntögető hőség, villámárvizek, útburkolati károk kapcsán beszélünk. Ritkábban esik szó a kevésbé látványos következményéről: arról, hogy megváltoztatja az állatok mozgását, szokásait, ahogy az emberekét is. Ha az extrém meleggel egyre gyakrabban jár együtt súlyos vízhiány, a vad táplálkozási szokása és mozgása is változhat, ahogy az embereké is.
Nem tudjuk még, hogy az idei aszály országosan hány plusz vadbalesetet okoz majd. Azt viszont már vadgazdálkodási szakember jelzi: a szarvas ott is felbukkanhat, ahol korábban ritkábban vagy egyáltalán nem látták.
És a vad nincs tekintettel a veszélyt jelző táblákra. Főleg nem a párzási időszakban.
